2024. november elején több mint 40 ország őslakos és alulról szerveződő szervezeteinek képviselői gyűltek össze a dél-mexikói Oaxaca államban a „Globális találkozó az éghajlatért és az életért”, az AntiCOP 2024 elnevezésű rendezvényre. A városközponttól húszperces autóútra fekvő Atzompában egy hetet akartak együtt tölteni, hogy stratégiákat dolgozzanak ki a megélhetésük folyamatos pusztulása ellen. Küzdelmeikről és álmaikról beszélgettünk velük.
Alulról szerveződő mozgalmak és őslakos alulról szerveződő szervezetek találkozója
Egy magas fiatalember kiemelkedik a tömegből. Pólóján nagy betűkkel az áll: „Egyetlen ember sem illegális”. Lukas Hufert a „Debt for Climate” nemzetközi alulról szerveződő mozgalom nevében érkezett Oaxacába, hogy megismerje a klímaaktivistáktól, más alulról szerveződő szervezetektől és az őslakos közösségektől, hogyan szervezik meg a küzdelmeiket, hol tudják egymást támogatni, és hol tudnak együtt dolgozni. A Debt for Climate mexikói szekciója – Deuda x Clima – az AntiCOP 2024 társszervezője, és fontos volt számukra, hogy ne csak Latin-Amerikából, hanem Afrikából és Európából is hívjanak résztvevőket, ahol szintén sok aktív őslakos és alulról szerveződő szervezet működik.
Az éghajlatváltozás és a környezeti válság miatti migráció
Az Atzompában található fő rendezvényhelyszínen kívül két másik helyszín is található Oaxaca központjában. Az egyetemen tudósok és érintettek vitatják meg az éghajlati válság hatásait és a sok régióban kiegyensúlyozatlan vízháztartást. A CODEPO emberi jogi szervezet székhelyén pedig Mexikó egész területéről érkező civil szervezetek számoltak be munkájukról. Itt találkozunk Gisela Centenóval a chiapasi Tapachulában található Fray Matías Emberi Jogi Központból. Gisela a mexikói déli határról az Egyesült Államokba tartó migránsokat támogató munkájáról beszél. De azért is eljött Oaxacába, hogy megtudja, milyen problémákkal foglalkoznak mások, és ezek hogyan befolyásolják majd a saját munkáját a jövőben. Fontosak voltak számára az olyan kérdések, mint az éghajlatváltozás és a környezeti válság, valamint az, hogy ezek hogyan táplálják a migrációt.
Az erőforrások iránti éhség és a túlzott kizsákmányolás, az elvándorlás okai
Nyugat-Pápua sok emberének is el kell hagynia ősei szülőföldjét. Például a katonai műveletek következtében 60.000-100.000 polgári személyt telepítettek ki a középső felföldről – számolt be Koteka Wenda. Nyugat-Pápua több mint hatvan évvel ezelőtt került Indonéziához. Azóta lakói az önrendelkezésért harcolnak. Koteka az erős katonai jelenlét okaként a multinacionális vállalatok, például a BP és a Freeport McMoran bányavállalat tevékenységét említi. A megaprojektek, mint például a cukornád- és olajpálma-ültetvények, amelyek a fenntartható fejlődés nevében tönkreteszik az őslakosok kultúráját és megélhetését – teszi hozzá.
Koteka kijelentései egybeesnek Hendu tapasztalataival. Hendu az észak-afrikai Nyugat-Szaharában él, ahol az embereket kitelepítik és menekülttáborokban kénytelenek élni. Ennek oka, hogy a Nyugat-Szaharát Marokkó megszállta, amely a természeti erőforrásokat a lakosokra való tekintet nélkül használja ki.
Az őslakos földvédők világszerte állami elnyomásnak vannak kitéve. Latin-Amerika és különösen Kolumbia különösen veszélyes számukra. Caucában a közösségi vezetőket és a Guardias Indígenasokat, az anyaföld védelmezőit többször meggyilkolták. Erről Nixon Ogil számolt be. Nixon maga is a Guardia Indígena tagja volt egy évre, és a CRIC, a kolumbiai őslakosok regionális tanácsának képviselőjeként érkezett Oaxacába. Nem sokkal Atzompába érkezése után kapta a szomorú hírt, hogy egy nasa közösségből meggyilkolták egy Guardia Indígena egyik tagját.
AntiCOP, egy hely, ahol álmodni és terveket szőni lehet
Ami Nixont, Kotekát és Hendut Oaxacába hozta, az a vágy, hogy eszmét cseréljenek, megismerjék más őslakosok küzdelmeit, és tanuljanak tőlük. És erre itt, az AntiCOP-ban kaptak lehetőséget. Koteka ezt így fogalmazza meg dióhéjban: „Az AntiCOP egy olyan hely, ahol mi, őslakosok együtt álmodozhatunk és terveket készíthetünk egy jobb jövőre. Most jövök egy hosszú, de fontos találkozóról, amelyen az őslakos földvédőkkel találkoztam. Történelmi pillanat volt. Ez volt az első alkalom, hogy egy nyugat-pápua-i szabadságharcos Mexikóban beszélt a küzdelméről. Mostantól kezdve szolidaritást szeretnék építeni a latin-amerikai őslakosok és a csendes-óceáni őslakosok küzdelme között.”
Írta: Miriam Flores és Knut Hildebrandt
Forrás: NPLA
